Alétheia

A feketerigó hatalmas távolságokat repül, hogy a telet melegebb éghajlaton töltse. Kivéve a hímeket – ők északon maradnak, még a leghidegebb éjszakákon is. Vajon miért? Lehet valami köze ahhoz a sárga csőrhöz, ami úgy világít a fekete tollak között, mint a telihold a téli éjszakában? Talán... Az illusztráció – a fél évezrede halott Albrecht Dürertől – ugyan nem feketerigót ábrázol, de az ő madara épp olyan jól kiegészíti a verset, így felesleges lett volna mást keresni. Keeper of the dark, cold shores Keeper of the dark, cold shores Of winter nights and winter morns Where trees go numb and stones grow old — Why are you still here? You gave away your sungold feathers Keeper of the dark, cold shores — One for the swallow, one for the finch To help’em get to sun-kissed groves. You called for the moon, the sanguine moon, To wake her from her sleep, And witches danced through stone-barked trees While you mourned your golden gown. The youngest witch, who lagged behind And still searched for